Main menu:
Teljes Költség Mutató (TKM) információk
Van életbiztosítása? Tisztában van a biztosítása költségeivel? A Teljes Költségmutató (TKM) az Ön érdekeit szolgálja!
Ezúton szeretnénk Önt tájékoztatni egy új, a magyar életbiztosítási piacon úttörő jelentőségű, a befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) élet- és nyugdíjbiztosítások költség-szempontból történő összehasonlítását elősegítő egységes mutató bevezetéséről. A TKM bevezetése a magyar piacon az EU elvárások előtt halad, támogatva azt az általános törekvést, hogy a magyar lakosság tudatos és megfontolt döntést hozzon pénzügyeit illetően.
Annak érdekében, hogy Ön, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a TKM mutatót egységesen alkalmazzák a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások egy meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Önt, mint leendő ügyfelet előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni.
Mi a TKM?
A Teljes Költség Mutató (TKM mutató) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen szám segítségével fejezi ki a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között - a termékbe beépített kockázatok ellenértékét is.
Mire szolgál?
A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes hozamhoz képest amiatt, hogy azt az adott unit linked terméken érte el.
Miben szolgálja az Ön érdekeit?
A TKM segítségével - a típuspéldán keresztül - Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.
Milyen paraméterek alkalmazásával határozzák meg a TKM-t?
A biztosított kora, neme és a díjfizetés módja:
*A biztosított 35 éves férfi, aki
- 1.287.000,- Ft-ért (vagy annak megfelelő €) egyszeri díjas, vagy
- 232.000,- Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő €) rendszeres díjú biztosítást köt, ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik.
A befektetési lehetőségekhez kötött élet- és / vagy balesetbiztosítási szolgáltatások:
*A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati élet- és/vagy balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmaz. A TKM mutató ennek díját is figyelembe veszi költségként azokra a biztosítási szolgáltatásokra, amelyek a konkrét szerződére vonatkozó biztosítási feltételek szerint kötelezően választandóak.
A biztosítás időtartama:
* A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését.
* Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 5-10-20 évre, míg az élethosszig tartó biztosításoknál 20 évre történik.
A TKM valamennyi, a befektetés értékét csökkentő költséget figyelembe vesz. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen szám helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.
A tőke- és hozamgarantált/védett biztosítások esetében TKM mutató számítására nem kerül sor, mivel az ilyen biztosítások esetében az Ön megtakarítása mindenképpen eléri legalább a befizetett díjainak összegét.
Figyelem!
Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a bemutatott paraméterek esetén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvég élő, nem kerül módosításra, és a megállapított díj a tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM-től.
A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (www.mabisz.hu) olvasható.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási kockázatok jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy mennyire likvid az adott szerződés, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések online átcsoportosításának lehetősége), illetve milyen kockázatokkal bővíthető a biztosítás, vagyis a termék mennyire testre szabható.
Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.
Érdekességek
Egy kis történelem
A biztosítás nemzetközi története
A modern biztosításnak a története rövid, alig 200 évre tekint vissza. Ha azonban a biztosítás alapgondolatát, az emberek egyes csoportjainak közös kárviselésre irányuló gazdasági szolidaritását vesszük alapul, akkor a biztosítás története csaknem olyan régi, mint az emberi társadalom.
Az ősközösségben az ember általában nem tudott még többet termelni mint amit elfogyasztott. Így termék feleslege nem volt, emiatt biztosítás sem létezhetett. A rabszolgatartó társadalomban már kialakult a magántulajdon, amit intézményesen is védeni kellett. Az időszámítás előtti harmadik évezredben kereskedők megegyeztek, hogy a karavánjaik kifosztása esetén a keletkezett károkat közösen viselik.
A hűbéri társadalomban X. századtól Angliában, a XII. századtól pedig főleg Németországban, Dániában és Izlandban természeti pótlást vagy kártérítést nyújtottak tűz, hajótörés, állatok ellopása, szállítmányok elvesztése esetén, vagy halál esetén temetkezési költségekre segítséget adtak.
A XIV. századtól kezdve létrejöttek a már fő foglalkozású, kereseti tevékenységet folytató szállítmánybiztosító vállalkozások is. (Ezek voltak az un. kötvénykereskedők). Az első biztosítási kötvényt 1347-ban Genovában állították ki.
Angliában a XVII. században Edvard Loyd kávéházat nyitott (1688) a Londoni kikötő közelében, és itt alakult ki a hajó-és szállítmánybiztosítás központja. A biztosítási kereskedők szervezetté tömörültek, amely szervezet Loyds néven működött. A Loyds szervezet az egész világot behálózta, ma is a legnagyobb és legtekintélyesebb biztosítási vállalkozási szervezetnek számit.
A XVIII. században felismerték a véletlenekben jelentkező törvényszerűségeket (J. Bernouilli megállapítja a nagyszámok törvényét) és ezzel létrejön a kárvalószínűség megállapításának törvénye, egyszóval a mai modern biztosítás. A XVIII. század elején találkozunk a közületi, sőt állami kötelező tűzbiztosítás intézményével.
A XIX. század utolsó negyedében nagy nemzetközi biztosító monopóliumok és konszernek alakulnak ki. A XIX. században létrejönnek a hatalmas viszontbiztosító társaságok, amelyek az egész világ biztosítás ügyére döntő befolyást gyakorolnak. A szocialista országokban a biztosítás mindenütt állami monopólium volt és azt minden országban egy vagy két biztosító bonyolította le.
A Magyar Biztosításügy Története
A Magyar biztosításügy első csiráit már a XIV. század elején megtaláljuk bizonyos céhek pénztári szabályzatában. A XVIII. század közepén már biztosításszerű tömörülések alakultak, jobbára segélypénztárak és segélyegyletek formájában.
A XIX. század elején az ország gazdasági elmaradottsága következtében a biztosításügy csak lassan fejlődött és nagyobb mértéket nem öltött. Hazánkban elsőként két osztrák biztosító intézet kezdte meg működését a múlt század első felében, és csak egy-egy szűkebb biztosítási szükséglet kielégítésére vállalkozott.
A magyar biztosításügy történetében jelentős forduló pontot jelentett az Első Magyar Általános Biztosító Társaság megalapítássa 1857-ben. Ez a Biztosító 1858 áprilisában megindított jégbiztosítási ágazatot csak Magyarország területére terjesztette ki. A társaság adatait vizsgálva megállapítható, hogy a tűz-és jégbiztosítás ágazata általában veszteséges volt.
A hatvanas évek elején két hazai (az Erdélyi és a Győri biztosító társaság) és kilenc idegen (Generali, Azienda, Riunione Első Ausztria, Anker, Phönix, Lipcsei és a Gressham) társaság működött Magyarországon az Első Magyaron kívül.
A hatvanas években kezdődött az alapítások elburjánzásának időszaka. A Gazdák Biztosító Szövetkezete 1899 decemberében alakult a nagybirtokosok kezdeményezésére és részvételével. Eleinte csak tűz-és jégbiztosítással foglalkozott, végsőként 1914-ban terjesztette ki működését az állatbiztosításra is.1898-ban hazánkban 37 biztosító társaság működött összesen, amiből 12 magyar volt.
Az első világháború időtartama alatt a biztosítási üzletág visszaesett. A huszas évek elején fontos lépés volt a biztosítók állami felügyeletének létrehozása.
Az 1946-ik évi stabilizáció lehetőséget teremtett a biztosítási tevékenység fellendítésére. A potsdami egyezmény alapján a hazánkban működő német érdekeltségű társaság vagyonát és állományát a Jóvátételi Hivatal 1946-ban a Szovjetunió magyarországi kezelőségének útján összevonta és Kelet Európai Biztosító Rt. néven a szovjet állami biztosítás magyarországi érdekeltségét képezte.
A II .világháború kitörésekor 41 társaság működött hazánkban.
Az Állami Biztosító megalapítására 1948-dik évi Nemzeti vállalatokról szóló XXXVII. tc. adott lehetőséget, amely kimondta, hogy a pénzügyminiszter biztosítási tevékenységet folyatató nemzeti vállalatot alapíthat. Az 1949-dik április 29-i 209 sz. miniszteri határozat alapján került sor az Állami Biztosító megalapítására, de gyakorlati működését 1949. június 20-án kezdte meg.
1949 január 1-i hatállyal átvette az Első Magyar, a Gazda és a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító állományait.1952-ban a szovjet tulajdonban lévő Kelet Európai Biztosító Rt. És Európai Áru-és Poggyászbiztosító Rt. Állományait a Szovjetunió átadta a magyar államnak, kezelésüket az Állami Biztosító vette át. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megvalósult a szocialista biztosítás állami monopóliuma.
Az állami pénzügyekről szóló 1979.évi II. tv., meghatározza a biztosítás helyét a népgazdaságban , a pénzügyek rendszerében. A tv. Módosítása, az 1984 évi 25.sz.tv. és más jogszabályok tovább lépnek ,jogi alapot teremtenek az Állami Biztosító ketté válásához, a Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Exporthitel Biztosító és az (új) Állami Biztosító megalapításához (1986 július).
1987-ben megalakult az általános jogkörű Garancia Biztosító Rt.,1988 elején pedig az utazási biztosításokra szakosodó Atlasz Utazási Rt.
1990 és 1992 között megélénkült az alapítási kedv. Sorra alakultak a külföldi tulajdonú biztosító intézetek.